A világon mindenhol ismert tragédia, a Titanic jéghegynek ütközése és elsüllyedése, 99. évfordulójára az Allianz egy összeállítást készített. Az összeállítás rámutatott, hogy a katasztrófa a közlekedésbiztosításban is jelentős fordulópontot jelentett.

A történetet szinte mindenki ismeri. 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és elsüllyedt a fedélzetén 2234 utassal a Titanic, melynek ez volt az első útja. Az akkori értékek alapján a tragédia után a biztosítók óriási kártérítést fizettek ki. A mai értéken számolt több millió eurós kárkifizetés jelentős részét Angliai biztosítók fizették. A kár értékének közel 40%-át a hajó értéke tette ki, mely így sem a valós értékének megfelelően volt biztosítva. A kifizetések másik jelentősen nagy részét az értékekért kifizetett szállítási biztosítás tette ki. Az élet- és baleset biztosítások kártérítési összege sem volt elhanyagolható. Bár a hajó megfelelt az akkori biztonsági előírásoknak a nagy számú elhalálozásnak a kevés mentőcsónak volt az oka.

A tragédia, és a kárkifizetések rádöbbentették az akkori vezetőket, hogy változtatásokra van szükség, melyeket meg is fogalmaztak 1914 januárjában megtartott konferencia keretében. A vitanapok után a résztvevők elfogadtak a változásokról egy nyilatkozatot, mely tartalmazta többek között, hogy a tengeren felállítanak egy őrszolgálatot, akik a jéghegyek elhelyezkedését figyeli, hogy a tengerjáró hajókon kötelező lesz a drót nélküli távíró bevezetése, hogy az óceánjáró hajókon kötelező lesz a tűzőrség, és hogy a jövőben jóval több mentőcsónak legyen készenlétben.

Jövőre lesz a tragédia 100. évfordulója. Ezért rengeteg megemlékezést szerveznek már most. Többek között egy tengerjárót útnak indítanak a Titanic eredeti útvonalán, mely hajó a tragédia színhelyén megemlékezést fog tartani a fedélzetén pontosan annyi utassal, mint 1912-ben.