Biztosítási csalás: Szándékos bűncselekmény, melyek a biztosító társaságot tévedésbe ejtik, tartják, és ezzel ártalmat okoznak. Törvényi előírás szerint a büntetés mértéke két évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés.

 

Minden olyan cselekvés, amivel becsapják a biztosítót vagy félrevezetik bűncselekménynek minősül és ezzel olyan jellegű kárt okoznak, ami megnehezíti a biztosítók dolgát. Ennek a büntetése 2-8 évig terjedő szabadság vesztés lehet. Nagyon sokan követnek el biztosítási csalást csak nincsenek tisztában ezen cselekmények következményével. Viszont azt meg kell jegyezni, hogy egyre többen bukkannak fel akik így akarnak hasznot húzni. A csalók egyre inkább a használtatókkal kapcsolatos ügyekben találhatóak meg így nem árt vigyázni, hogy ha ilyen jellegű ügy intézni valónk van. Jó állapotban lévő autókat törnek össze és ezután épen lévő gépjárműként adják el. Manapság már nem jelent gondot úgy lefényezni az autót, hogy ne derüljön ki a csalás, ezért rendkívül körültekintőnek kell lenni szinte minden esetben, persze nem szabad paranoiásnak lenni, de mindenképpen legyünk óvatosak.

Volt már olyan eset is, hogy akkor akart valaki cascót kötni, amikor már ellopták vagy összetörték autóját, ami abszolút ellentmond a törvénynek és illegális. Számtalan példával találkozhatunk, amikor valaki előnyére akart fordítani valamit és csalás lett a vége vagy illegális cselekvés. Előfordult már olyan is, hogy abban reménykedtek a csalók, hogy a biztosító hanyag munkája miatt nem derül fény a csalásra. A legrosszabb eset az, amikor egy olyan bűnbanda vagy szervezet áll a csalások mellett, akiket elég nehéz elkapni és felgöngyölíteni ügyeiket. A biztosító megtagadhatja a kár kifizetését, hogy ha gyanúval él, mert valami hibát talál a folyamatban és azt gondolja, hogy e mögött egy jól megszervezett biztosítási csalás van.

A Generali-Providencia Biztosító közleménye szerint, 2008-ban a vizsgálati csoportja több, mint 200 biztosítási csalást fedezett fel, melynek összértéke elérte az 550 millió forintot.

A biztosítási csoport megfigyelése alapján a legtöbb csalást a gépjárművek esetében volt. Leggyakoribb esetei a megrendezett autóbalesetek, a megkötött szerződés időpontjának visszamódosítása korábbi időszakra, miután a baleset már megtörtént, nem valós járműjavítási számlák bemutatása, valamint a jogosan járó kártérítési igény magasabb összegének igénylése. Csehországban a csalások száma éves szinten több mint 9 millió euró összegű kárt ért el, míg Szlovákiában havonta átlagban közel 300 gyanús biztosítási esetet vizsgáltak.

2008-ban a magyar vizsgálati csoport több mint 200 biztosítási csalást vélt felfedezni. A csalások gyakorisága ugyan nem köthető a magasabb értékű, színvonalú gépjármű márkákhoz, de a gépjárműtípusokat összehasonlítva felfedezhető volt, hogy a csalások gyakorisága a márkásabb, mint például mercedes, audi, bmw, volkswagen gépjárművek esetében gyakoribb volt. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy az alacsonyabb értékű gépjárműveknél nem volt jellemző a csalások mértéke. Magyarországon a legkiemelkedőbb csalások száma a Suzuki márkájú gépjárművekhez volt köthető, ezért a biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve megvizsgálta a gyanús eseteket, melyek során fény derült arra, hogy a legtöbb esetben nem valós lopásról volt szó. A gépjármű tulajdonos tudtával, illetve engedélyével külföldre vitték a gépjárművet és ezután bejelentették a lopáskárt. A rendőrség 60 gyanúsított ellen folytatott eljárást, mely során a gépjárművek 10%-át megtalálták. Magyarországon a biztosítási csalást akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.