Biztosítás kalkulátorok

A pénzügyi válságra való azonnali reagálásként 2008 novemberében az Európai Bizottság  létrehozott egy magas szintű csoportot, melynek feladata az volt, hogy ötleteket adjon, milyen módon lehet  az uniós pénzügyi piacokra vonatkozó felügyeleti szabályozást megerősíteni. 2009 februárjában a csoport kiadta végleges jelentését, melyben az EU felügyeleti intézményi szerkezetének komplett átalakításában látta a megoldást. A megoldás lényege a pénzügyi szolgáltatások számára egy integrált ellenőrző testület létrehozásának javaslata volt, mely pénzügyi szolgáltatások körébe a (viszont)biztosító társaságokat is. Beletartoztak. Az Európai Tanács szinte azonnal reagált és még 2008.ban döntött az uniós jogszabályok vonatkozó módosításairól.

Az elmúlt 3 évben az EU biztosító társaságainak felügyeleti intézményi kerete alaposan átalakult, az idén január 1-jén megalakult az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság (EIOPA), amely egyike a három európai felügyeleti hatóságnak (ESA), az új Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) mellett.

Az EIOPA kötelező erejű határozatokat is hozhat a nemzeti felügyeletek és bizonyos pénzügyi intézmények számára is, jogköre kiszélesedett, nem csak tanácsadói és konzultációs szerepet vállalhat már. Az Európai Tanács által határozott pénzügyi piacokon bekövetkezett rendkívüli események hatására az EIOPA egyedi döntéseket is hozhat, amely az adott nemzeti hatóságokat szükséges lépések megtételére jogosítja fel. Aki a határozatokat nem tartja be, annak akár  tevékenysége felfüggesztésével, megszüntetésével is számolnia kell.

Abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok között vita merül fel, nem tudnak megállapodásra jutni, az uniós jognak való megfelelés érdekében az EIOPA hozhat kötelező érvényű döntést és amennyiben a nemzeti hatóság nem tesz eleget az uniós jog által megkövetelt kötelezettségeinek, az EIOPA a pénzügyi intézmények számára szintén egyedi határozatokat hozhat, természetesen akkor, ha az uniós rendelkezések velük szemben is közvetlenül alkalmazhatók.

Általánosságban a pénzügyi piacok felügyeletére összepontosító nemzeti hatóságok nagyobb kihívásokra kénytelenek felkészülni, mint amekkora kihívást a jogszabályok helyi átvétele jelent, hisz azok az EU-ban már tulajdonképpen harmonizálva vannak. Nyilván lesz egy átmenet, melyben a diszkrecionális hatalom az EU szintjére tolódik és ennek komoly következményei lehetnek az érintett ágazatokra nézve, többek között a biztosítási ágazatra vonatkozóan, így komoly felügyeleti rendszerrel számolhatnak a biztosítók is. Az érdekelt felek a folyamatba bevonásra kerülnek és nagyon fontos, hogy a (viszont)biztosító társaságok ebben a folyamatban aktívan részt vegyenek, így lesz lehetőségük álláspontjukat közzétenni.

Az intézmények az európai pénzügyi rendszer makroszintű felügyeletének biztosítására jöttek létre. és a korábbi, bankokkal, értékpapírokkal, biztosítással, valamint foglalkoztatói nyugdíjakkal foglalkozó európai bizottságok helyébe léptek. Az intézmények ellenőrzési jogkörét kiterjesztették, így könnyebben gyakorolható a hatékonyabb pénzügyi felügyelet.

Az Munkáltatói Nyugdíj Bizottság szakértői értékeléseket végez a biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjakat illetően, a meglévő és jövőbeli technikai szabályok konzisztens alkalmazása érdekében, ezen kívül  a nemzeti hatóságokkal együttműködve figyeli a piacok fejlődését és átvette a munkacsoport feladatait is, beleértve a biztosításpiaci felügyeletet érintő általános iránymutatások kimunkálását, valamint a nemzeti felügyeleti hatóságoknak történő javaslat-kidolgozást ha bekövetkezne az uniós jogszabályok megszegése.

Az állami felügyelet a pénzügyi válság kockázatainak enyhítésére a jövőben is nélkülözhetetlen eszköz, a szilárd pénzügyi felügyeleti rendszer elengedhetetlen. Ez szintén vonatkozik a biztosítási piacokra is, ennek a piacnak a szereplői félreárazott államkötvényekbe fektettek, melytől most mindannyian szabadulni szeretnének. A 2008-as pénzügyi válságot követően az Európai Bizottság felmérve a helyzetet, úgy látta, hogy az egyes országok felügyeleti hatóságai között sokkal szorosabb együttműködésre van szükség, mivel a nemzeti felügyeletek nem tudtak lépést tartani a pénzügyi globalizációval.
 
Az EIOPA bejelentette, hogy az európai (viszont)biztosítók közel 90%-a megfelel a minimális szolvencia követelményeknek. A júniusi stressz-teszt elkészítésével felmérték, hogy a biztosítótársaságok hogyan kezelnék a különböző fokú makrogazdasági válságot a Szolvencia II szempontjából. A teszteket jócskán kritizálták azzal az indoklással, hogy azok nem tükrözik kellően egy esetleges nemzeti csőd bekövetkezésének lehetőségét az Európai Unióban, annak dacára, hogy ez már egyre valósabbnak tűnik.

Az intézményi változások szabályosan követik az alapvető biztosításfelügyeleti jog további harmonizációját az EU-ban. Az új rendelkezések megvalósulását, végrehajtását az uniós tagállamokban az EIOPA fogja felügyelni, így egy maximálisan összehangolt felügyeleti struktúra alakulhat ki. Ezen a téren az EIOPA napirendjében az egyik legfontosabb kérdés, hogy az európai biztosítók megfeleljenek a Szolvencia II irányelvben meghatározott 2013-ban életbelépő tőkekövetelményeknek, éppen ezért biztos, hogy komoly felügyeleti rendszerrel számolhatnak a biztosítók is.