|
Nem tartozik a legkellemesebb dolgok közé a kötelező biztosítás.
Fizetni kell, tehát nem jó. Persze hozzá tartozik az is, hogy
amennyiben pedig kárt okozunk és fizetnünk kell, akár egy életen
keresztül egy balszerencsés baleset miatt, az sem jó. Valószínűleg soha
nem fordul elő ez velünk. De ha mégis? Akik máshogy gondolkoznak azok
azt mondják hamarabb lesz a lottón ötösöm, mint hogy balesetet okozok.
Ha meg igen akkor a kárt kifizetem a nyereményből.
A kötelező biztosításokra kifizetett károk többség apró
kis csattanásokból tevődik össze, de ettől függetlenül, hogy csak egy
koccanás, a kár nagysága jelentős is lehet. A balhét az fizeti akivel
szerződésben állunk, így izguljanak Ők, hogy egy ősrégi Ladát vagy egy
új luxusautót teszek e tönkre. Az Ő szempontjukból mindegy, fizetniük
kell.
Rendkívül érdekes ahogy a biztosítók
valószínűség számításaival, hogyan kalkulálják a kockázati tényezőket,
mint pl az életkort, lakhelyet, köbcentit, embertípust. Ezek alapján
alakul ki a fizetendő díj és bár ezek elméleti értékek a valóságban
többnyire mégis működnek.
A biztosítóknál ezért alkalmaznak széles körben és
igen jól képzet matematikusokat. Nem csoda, hogy erre ekkora hangsúlyt
fektetnek hiszen a biztosítási piac nem jótékonysági létesítmények
sokasága, hanem egy kőkemény üzletág, profittal. És bár nekünk ez nem
mindig tetszik de el kell fogadnunk a tényt: ingyen senki sem csinál
semmit. Szintén a profitért dolgoznak azok az autójavítók akik elvégzik a
javításokat, elemcseréket, fényezést, stb. Az esetek nagy részében az
ellenértéket a biztosítók fizetik ki mégpedig a casco vagy a kötelező
biztosítások terhére. A biztosítók pedig a befolyt díjakból rendezik a
számlákat, melyeket az ügyfelei fizetnek be és így körbe is értünk.
A kötelező biztosítás viszonylag normálisan működik
az elmúlt időszakban. Kiszorultak a korrupt kárfelvevők és a hozzájuk
kapcsolódó "biztosítós emberek". Árleszorító hatású verseny még
tapasztalható volt a cégek között az átkötési időszakban de ez is már a
múlté. Utoljára volt évadzáró biztosítás váltás kampány.
És bár a biztosítók is és a javítók is kicsit panaszkodtak alapvetően
szépen megvoltak egymás mellett. A felügyeleti szigornak köszönhetően
pedig az embereknek már nem kell tartaniuk a biztosítók
szolgáltatásaitól. Egy kicsit már állóvízzé kezdett alakulni a piac
amikor egy új miniszteri rendelet felkavarta a kedélyeket.
MABISZ kontra GÉMOSZ. Nyilatkozatháború minden mennyiségben.
A hírek alapján a biztosító szakembere akár műszaki
vizsgára is küldheti azt az autót, melynek részei sérültek, és a
tulajdonos nem kívánja megjavítani. Aki a vizsgát elmulasztja a
határidőn belül az a kárösszeg 52%-át kapja meg csak az első körben. A
kárérték további részét csak akkor kapja meg ha kivonata az autóját a
forgalomból. Tehát vagy javíttat vagy kidobja a kocsit. Az egyik esetben
a javítók a másik esetben a kereskedők járnak jól.
Nem tűnik sportszerűnek az autósokkal szemben a
vizsgakényszer, bár a vizsgára fizetendő összeg valószínűleg jobban
zavar mindenkit. Jogosan gondolják a vétlen autósok, hogy a vizsgadíjat a
károkozó biztosítójának kéne fedezni. A MABISZ egyik munkatársa szerint
az évi 180 ezer kárrendezés kb 5-10 százalékát érinti a vizsgadíj. Ez
az átlag vizsgadíjjal számolva (16-20 ezer ) évi 160 millió forint körül
van.
Az érdekképviseletek fellebbeztek a kormány döntése ellen, kíváncsian várjuk a fejleményeket!
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|