A kötelező biztosítás kártérítési alapszabályai akkor válhatnak teljesen nyilvánvalóvá, amennyiben a jogi értelmezéseket megismerjük. A jog úgy rendelkezik, hogy a polgári felelősség a társadalom védekezése a társadalmi érdekekkel szembeni helyzetekkel. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a felelősségi szabályokat akkor kell előtérbe helyezni, amikor a társadalmi érdekekkel szembeni magatartás (felelősség) valamilyen vagyoni hátrányban, azaz károkozásban nyilvánul meg.

A jogi felelősségre vonásnak két alapvető célja, hogy helyreállítsa a jogsértést megelőző állapotot, valamint hogy a jogsértő cselekedetek ellen visszatartó erőt gyakoroljon. Az alapszabály tehát kimondja, hogy aki másnak kárt okoz azt meg kell térítenie, függetlenül attól, hogy a kár okozásával milyen és mekkora jogsértést követett el. A jog külön kitér a felelősség tekintetében arra, hogy mindenki a magatartásával köteles távol tartania magát a jogsértő és károkozó cselekedetektől. Nagyon fontos, hogy a szabályozás külön kitér arra, hogy a felelősség csak abban az esetben állapítható meg amennyiben a kárt másnak okozza. A kötelező biztosítás kártérítés szabályai szerint az azonos tulajdonban lévő gépjárművek ütközése esetében a biztosítónak nem kötelessége a felelősség-biztosítás szerint helyt állni.

A jogi gyakorlat szerint a jogellenes károkozó magatartást egy esetleges kártérítési perben mindig a károsultnak kell bizonyítania. A bizonyítás folyamán lényeges hogy a kár ténye és nagysága mellett az okozati összefüggést is bizonyítani kell. Fontosak tehát a kötelező biztosítás kártérítés alapszabályainak ismerete, mert a közlekedés folyamán a károkozás szinte kiszámíthatatlan. A megfelelő jogi lépések és a tökéletes ügymeneti ismeretek rengeteg későbbi kellemetlenségtől mentesítheti.