Proviti Biztosítási Szolgáltató Kft. (székhely: 2461 Tárnok, Vadvirág u. 9-11.)

szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról

Kiadás dátuma: 2017.09.27.

Tartalomjegyzék

I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA.. 3

II. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA.. 3

III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK.. 3

IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK.. 3

V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA.. 7

V.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. 7

V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések. 7

V.2.1 Általános szabályok. 7

V.2.2. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése. 8

V.2.3. Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek. 9

V.2.4. Benyújtandó dokumentumok. 9

V.2.5. A tényleges tulajdonosok azonosítása. 10

V.2.6. Monitoring, megerősített eljárás. 11

V.2.7. Az üzleti kapcsolat megszüntetésének esetei12

V.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás. 13

V.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás. 13

V.4.1. Személyesen meg nem jelenő ügyfél13

V.4.2. Kiemelt közszereplők átvilágítása. 14

V.4.5. Minden egyéb esetben. 14

V.5. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás. 14

V.8. Belső kockázatértékelés. 15

VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG.. 16

VI.1. A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok. 16

VI.1.1. Ügylet felfüggesztése. 17

VI.1.2. Mentesség. 17

VI.2. A felfedés tilalma. 17

VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER.. 17

VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer18

IX. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA.. 19

X. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA.. 19

X.1. Szűrő-monitoring rendszer19

X.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján. 20

X.3. A vagyon befagyasztása. 20

XII. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei22

XIII. ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS. 22

XV. KÉPZÉSI PROGRAM... 23

1. melléklet - AZONOSÍTÁSI ADATLAP. 26

2. melléklet - ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA.. 27

3. melléklet - ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA.. 28

4. melléklet - TÉNYLEGES TULAJDONOSOK KIEMELT KÖZSZEREPLŐI NYILATKOZATA.. 29

5. melléklet - KIEMELT KÖZSZEREPLŐ NYILATKOZAT. 30

6. melléklet - Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról31

6/1. melléklet – Az FIU elérhetőségei:32

6/2. melléklet – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei32

7. melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján. 33

I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA ÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY MEGHATÁROZÁSA

A jelen Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a

Proviti Biztosítási Szolgáltató Kft. (székhely: 2461 Tárnok, Vadvirág u. 9-11.)

(a továbbiakban: Szolgáltató vagy Alkusz)a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján egységes rendbe foglalni és szabályozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos független biztosításközvetítői tevékenységeket, valamint biztosítani, hogy a Szolgáltató valamennyi munkavállalója a Pmt.-ben meghatározott átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

A Szabályzat elkészítése során az Alkusz figyelemmel volt az alábbi körülményekre

-          Az Alkusz által használt informatikai rendszer: BROKKA és Webpiare

-          Az Alkusz a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások közvetítését is végzi.

-          Az Alkusz nem használ auditált elektronikus hírközlő eszközt

-          Az Alkusz más tagállam vagy harmadik ország pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak való kitettsége alacsony

-          A Szabályzat 1. rész 5.2.3. pontjában írt vezetői jóváhagyást az Alkusz mindenkori ügyvezetője jogosult megadni.

A Szolgáltatónak a jelen Szabályzat VI. pontjában és a 2. rész XI. pontjában meghatározott feladatokra, tehát a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott feladatok ellátására kijelölt személy (aki csak a Szolgáltató alkalmazottja lehet) neve és elérhetősége:

Lukácsi János, ügyvezető

Elérhetőségi cím:2461 Tárnok, Vadvirág u. 9-11.
 Telefonszám:+36/30/335-7885

Fax:+36/23/520-577

E-mail cím:Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

helyettese:

Lukácsiné Mátyás Katalin, adminisztrátor

Elérhetőségi cím:2461 Tárnok, Vadvirág u. 9-11.
Telefonszám:+36/30/575-5151
Fax:+36/23/520-577

E-mail cím:Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

II. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szolgáltató minden szervezeti egységére és munkavállalójára.

A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló független biztosításközvetítői tevékenységekre, az ügyfelek kockázati besorolására, átvilágítására és monitorozására, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, az ügyletek felfüggesztésére, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására.

III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

Kapcsolódó jogszabályok:

-          a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

-          az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)

-          a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), és 1978. évi IV. törvény, (a továbbiakban: régi Btk.)

-          a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és 1959. évi IV. törvény,

-          a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

-          a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet,

-          a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,

-          A nemzetgazdasági miniszter 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről (a továbbiakban. NGM rendelet)

-          A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII.19) rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetéséről (a továbbiakban. MNB rendelet).

-          a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.)

IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E szabályzat alkalmazásában:

1. alkalmazott: e Szabályzat alkalmazásában a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja,
2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző be-folyást gyakorol;
3. auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer,
4. azonosítás: a
5. csoport:
6. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
7. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;
8. Európai Unió:az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség,
9. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
10. Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
11. fiktív bank:
12. FIU: a Pmt. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi információs egységként működő hatóság (Financial Intelligence Unit), a Kit. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
13. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
14. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam,
15. hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás,
16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;
17. hivatalos fordítás: lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amin hivatalos záradék tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a fordítóirodához eljuttatott anyag szövegével megegyezik.
18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
19. kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
20. fontos közfeladatot ellátó személy:
    1. az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
    2. az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
    3. a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
    4. a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
    5. a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
    6. a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
    7. többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
       1. nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
21. kiemelt közszereplőközeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
22. kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
    1. bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll,
    2. bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre,
23. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
24. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
25. levelező kapcsolat:
26. megerősített eljárás: az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring;
27. MNB: a Pmt. 5.§. a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv, és a
28. monitoring: az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;
29. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
30. pénzmosás: a régi Btk. 303-303/A. §-ában, illetve a Btk. 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
31. pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat: a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása felmerülésének valószínűsége és hatása,
32. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
33. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
    1. a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
    2. a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
    3. uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;
34. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;
35. proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;
36. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;
37. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
38. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése;
39. szokatlan ügylet: olyan ügylet,
    1. amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal,
    2. amelynek nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja,
    3. amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, nagysága.
40. a Szolgáltatóvezetője: az a természetes személy, aki a Szolgáltatóképviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
41. a Szolgáltatóbelső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a Szolgáltatóvezetője által a belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:
    1. megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
    2. megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
42. terrorizmus finanszírozása: a régi Btk. 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
43. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
    1. azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
    2. a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
44. tényleges tulajdonos:
    1. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
    2. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
    3. az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
    4. alapítványok esetében az a természetes személy,
       1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
       2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
       3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
       4. bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
          1. a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
          2. a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
          3. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
          4. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
          5. az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
45. uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések;
46. ügyfél: aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad
47. ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a 7-11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
48. ügylet:
    1. az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
    2. az ügyleti megbízás.
49. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
50. üzleti kapcsolat: a bizalmi vagyonkezelés tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
    1. az üzleti kapcsolat létesítésekor;
    2. a 3.600.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
    3. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a) -b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
    4. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Ide értendő az az eset is, amikor az ügyfél valamely adata (pl. neve, lakcíme, székhelye stb.) vagy a nem természetes személy ügyfél tulajdonosi szerkezete változik. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél ügyvezetésében, képviselőiben változás következik be, ellenőrizni kell, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban, vagy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat alapjául szolgáló körülményekben nem történt-e változás.

a)    a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b)    lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c)    a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy

d)    a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

a)    egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,

b)    kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;

1. RÉSZ: PMT SZERINTI RENDELKEZÉSEK

V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

V.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség

 

A Szolgáltatóköteles ügyfeleit átvilágítani:            

Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 3.600.000 forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az együttes értékük eléri a 3.600.000 forintot.

V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések

V.2.1 Általános szabályok

A Szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében évente ellenőrzi az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten el kell végezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

A Szolgálató a honlapján, valamint az ügyfeleivel kötött megbízási szerződésen szerepelteti, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

Az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt kell lefolytatni. Az ellenőrzés az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig kell befejezni.

A szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni kell. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

• az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már megtörténtek,
• jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került, és
• nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.
• családi és utónév
• születési hely és idő
• ügyleti megbízás tárgya és összege
• név és rövidített név
• székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe,
• ügyleti megbízás tárgya és összege

Az egymással ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások rögzítése érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor az alábbi adatokat kell rögzíteni:

Természetes személy:

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:

Ezen felül kárbejelentéskor, szolgáltatási igény, és visszavásárlási kérelem rögzítésekor is kérhető a személyazonosság igazolására alkalmas okiratok bemutatása (ld. V.2.2. pont).

A Szolgáltató a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles

a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá

b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;

 

Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye a szerződés megkötésekor nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.

V.2.2. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése

Az V.1 pontban felsorolt esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani kell, és el kell végezni a személyazonosságuknak igazoló ellenőrzését. Ennek során a rájuk, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat kell rögzíteni (1. számú melléklet: Azonosítási adatlap):

Természetes személy esetén:

1. családi- és utónév,
2. születési családi és utónév,
3. állampolgárság,
4. születési hely és idő
5. anyja születési neve
6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
7. azonosító okmány száma és típusa
8. név, rövidített név,
9. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe,
10. főtevékenység,
11. képviseletére jogosultak neve és beosztása,
12. kézbesítései megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai,
13. cégjegyzékszám vagy egyéb jogi személy esetén a nyilvántartásba vételéről, vagy bejegyzéséről szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,
14. adószám
15. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama,
16. ügylet esetén a megbízás tárgya és összege
17. a teljesítés körülményei

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

Az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan:

Ezeken túl a vezetői jóváhagyástól függő ügyletek vonatkozásában kérni kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

V.2.3. Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek

Kötelező a vezetői jóváhagyás az üzleti kapcsolat létesítéséhez, illetve az ügyleti megbízás teljesítéséhez:

• Az összes fokozott ügyfél-átvilágítást igénylő esetben
• Amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a biztosítási ajánlatban, alkuszi megbízási szerződésben feltüntetésre került;
• Amennyiben az ügyleti megbízás az 5 millió forintot meghaladja;
• Amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
• új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkező ügyfél;
• ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található;
• ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel;

V.2.4. Benyújtandó dokumentumok

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyintéző köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását, továbbá köteles ellenőrizni azok érvényességét:

Természetes személy esetén:

1. magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
2. külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát.
   1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
   2. belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
   3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
   4. cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okirata.
   5. családi és utónevét,
   6. születési családi és utónevét,
   7. állampolgárságát,
   8. születési helyét, idejét,
   9. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
   10. családi és utónevét,
   11. születési családi és utónevét,
   12. állampolgárságát,
   13. születési helyét, idejét,
   14. lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
   15. a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy fent megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okirat, hogy

Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén:

Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni annak megtörténtét, és a Szolgáltató köteles rögzíteni a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése során ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is.

A bemutatott okiratról másolatot kell készíteni, de a másolaton ki kell takarni a személy számot, valamint a fényképet.

A vezetői jóváhagyástól függő ügyletek esetén a személyazonosságra vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján kell ellenőrizni, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult a Szolgáltató.

Az Alkusz elsősorban az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartását alkalmazza, amely a http://www.e-cegjegyzek.hu/ címen érhető el, de alkalmazza az interneten található céginformációs szolgáltatásokat, Internetes kereső által felhozott nyilvántartásokat, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapjait, külföldi cégjegyzékeket is.

V.2.5. A tényleges tulajdonosok azonosítása

Az ügyfél-átvilágítás során a természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni (2. számú melléklet tényleges tulajdonosi nyilatkozat), ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles írásban (3. számú melléklet tényleges tulajdonosi nyilatkozat) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról.

 

A nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat kell rögzíteni:

Természetes személy ügyfél esetén:

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén:

Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, akkor ki kell vele töltetni a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot (4. számú melléklet: tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozat). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak.

Amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, úgy az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani.

 

A tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban – többek között – az V.1 pontban felsoroltakon túl az alábbi esetekben merülhet fel kétség:

-          A jogi személy ügyfél tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul,

-          A jogi személy tulajdonosi szerkezete összetett, nehezen átlátható, vagy a tulajdonosok között szerepel stratégiai hiányosságokkal rendelkező országban bejegyzett jogi személy, és tényleges tulajdonosnak az ugyanabban az országban lakóhellyel rendelkező, „igazgató, képviselő, manager” stb. pozícióban lévő személyeket jelölték meg, vagy az Internetes keresés során a megjelölt személy neve több céghez is köthető.

A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, http://www.e-cegjegyzek.hu/, Interneten található céginformációs szolgáltatások, Internetes kereső által felhozott nyilvántartások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.

 

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzhető, ha a rögzítendő adatokat a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján lehetséges rögzíteni, amelyeknek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.

Ekkor az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva a legalább 25 %-os részesedési arányt vagy szavazati jogot, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére.

V.2.6. Monitoring, megerősített eljárás

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésére álló adatokkal.

Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre.

V.2.6.1. Megerősített eljárás

A megerősített eljárás az alábbiakat jelenti:

• További információ szerzése
  • az ügyfélről,
  • a tervezett ügylet természetéről,
  • az ügyfél pénzügyi eszközéről és annak forrásáról,
  • a tervezett vagy végrehajtott ügylet céljáról,
  • az ügyfélhez kötődő üzleti kapcsolatok számának és időzítésének kiemelt vizsgálata, és
  • további vizsgálatok céljából ügylet kiválasztása.

Az ügylet kiválasztása esetében legalább 10 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletet kell kiválasztani.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését az alábbi esetekben megerősített eljárásban kell végrehajtani:

• személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén;
• nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság tekintetében;
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében;
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonos tekintetében;
• amennyibenaz ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
• 10M Ft-nál nagyobb díjú megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés megkötése
  • az ügyfél a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot megtagadja,
  • a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban az ügyfél ismételt (írásbeli vagy auditált hírközlő eszköz útján tett) nyilatkozatát követően a kétség továbbra is fennáll,
  • az ügyfél ismételt – a tényleges tulajdonosra vonatkozó – (írásbeli vagy auditált hírközlő eszköz útján tett) nyilatkozatát követő, nyilvántartásban történt ellenőrzés után fennmaradó kétség esetén,
  • a pénzeszközök forrása a Szolgáltató számára megnyugtató módon nem tisztázódik.

V.2.7. Az üzleti kapcsolat megszüntetésének esetei

Nem lehet üzleti kapcsolatot létesíteni, továbbá a már fennálló üzleti kapcsolatot meg kell szünteti, valamint az ügyletet nem lehet teljesíteni, ha a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll teljes körűen rendelkezésére, így, ha az ügyfél átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, azaz:

Az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adhat többek között:

-          a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése nem felel meg az okmányt kiállító hatóság előírásainak,

-          az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetetlenek, vagy sérültek,

-          a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója felismerhetetlen vagy sérült;

-          az ügyfél arcképe nem egyezik az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arcképpel;

-          a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag nem feleltethetők meg az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

Amennyiben az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy törekedni kell másik okmány bekérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében.

V.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele

• a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
• a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
• helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a 3. pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
• az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve,
• sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati haláleseti életbiztosítást köt,
• az életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, olyan biztosítást köt, amelynek az éves biztosítási díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot vagy amennyiben az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítást köt, ide nem értve a szerződés teljes vagy részleges visszavásárlására vonatkozó ügyletet,
• lakás-előtakarékossági szerződést köt, amely alapján az éves elhelyezendő megtakarítás összege nem haladja meg a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti legmagasabb összegű éves állami támogatás maradéktalan igénybevételéhez szükséges összeget, vagy
• amennyiben az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében;
• amennyiben a természetes személy kiemelt közszereplőnek minősül;
• az ügyfél nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság;
• az ügyfél olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel;
• az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli,
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
• azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
• a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
• azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
• a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
• Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy
• az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
• székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
• alacsony,
• átlagos,
• az ügyfél tulajdonosi és vállalati szerkezete;
• az ügyfél szervezetének és szerkezetének összetettsége és átláthatósága;
• az ügyfél felsővezetőinek, a vezető testület tagjainak és a minősített befolyással bíró tulajdonosának hírneve és integritása;
• az ügyfél üzleti tevékenységének földrajzi területe, különösen, amennyiben azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi;
• a biztosító által kínált termék, vagy szolgáltatás, az elvégzett tevékenység és ügylet természete és összetettsége;
• az ügyféluralkodó vállalati kultúrája, különösen a megfelelési- és átláthatósági kultúra,
• a hatóságokkal való együttműködés tapasztalatai;
• pénzmosásra,
• terrorizmus finanszírozására, vagy
• dolog büntetendő cselekményből való származására
• a Szolgáltatóneve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma,
• az ügyfél azonosító adatai,
• a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, vagy körülmény leírása,
• a Szolgáltatóáltal tett intézkedések,
• a bejelentés kelte.
  • a vizsgálatot meghosszabbítja,
  • az ügylet az FIU vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.
  • a bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról,
  • az ügylet felfüggesztéséről,
  • a bejelentő személyéről, illetve
  • arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás
  • az adatlapok felvétele során kiemelt közszereplő, valamint külföldi személy érintettsége merül fel.
  • amennyiben az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  • amennyiben az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
  • az ügyfél nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság;
  • az ügyfél tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel;
  • az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli,
  • amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
  • az ügyfél kétséges nyilatkozatot tett a pénzeszközök forrásáról.
  • a monitoring tevékenység során felmerült egyéb gyanúra okot adó információ.
  • Egyéb, pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására utaló, szokatlan ügylet.
    • a rendkívüli (eseti) befizetés összege,
    • a szerződéskötés, visszavásárlás szokatlansága,
    • a befizetések gyakorisága, nagysága,
    • az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listái és egyéb „gyanúokok”.
  • személyes adat,
  • számlaszám,
  • ügyfélszám,
  • ügylettípus, vagy
  • összeghatár

V.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató az alábbi esetekben alkalmaz fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket:

 

Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

Az ügyfél a fentebb meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

A fenti esetekben a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is el kell végezni:

V.4.1. Személyesen meg nem jelenő ügyfél

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

A személyesen meg nem jelent ügyfél esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Szolgáltató mindenkori ügyvezetője jóváhagyását követően kerülhet sor

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

V.4.2. Kiemelt közszereplők átvilágítása

           

A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot (5. számú melléklet: kiemelt közszereplői nyilatkozat) tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a pénzeszközök forrására vonatkozó információt.

A Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, (4. számú melléklet: tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői nyilatkozata) arra vonatkozóan,hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. Az ügyfél a nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti, de ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

Intézkedéseket kell tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Szolgáltató mindenkori ügyvezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

A kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat monitoringját megerősített eljárásban kell végrehajtani (V.2.6.1. pont)

Az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha az adatok a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján kerül rögzítésre, amelyeknek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, Internetes kereső által felhozott nyilvántartások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.

Ebben az esetben az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

V.4.5. Minden egyéb esetben

Az V.4.1.-V.4.2. pontokban nem szabályozott esetekben megerősített eljárást kell végrehajtani (V.2.6.1. pont).

V.5. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást

Ebben az esetben az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése vonatkozásában a felelősség a Szolgáltató terheli.

Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható, ha a szolgáltató

A Szolgáltató nem fogadja el az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, kivéve, ha Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történik az átvétel, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot csak az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

A szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés és az ügynöki tevékenység nem minősül más szolgáltató által elvégzett azonosítás átvételének. Az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

V.7. Belső kockázatértékelés

A belső kockázatértékelést a Pmt. és az MNB rendelet rendelkezéseinek alapul vételével készül el, melyet a Szolgáltató ügyvezetője hagy jóvá.

A kockázatértékelést évente kell felülvizsgálni, és szükség esetén aktualizálni kell.

A szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja, amennyiben

a) külső hatás megváltoztatja a kockázat természetét,

b) új típusú pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat merül fel,

c) az MNB által tett megállapítás ilyen intézkedést tartalmaz,

d) a szolgáltató saját maga által tett, kockázatot csökkentő intézkedéséből ez következik,

e) a szolgáltató tulajdonosaival, a vezető testület tagjaival, a fő funkciókat ellátó személyekkel vagy a szervezetével kapcsolatban új információk merülnek fel, továbbá

f) minden egyéb esetben, amikor a szolgáltatónak alapos oka van azt feltételezni, hogy a kockázatértékelés alapjául szolgáló információ már nem alkalmazható.

V.7.1. Az ügyfél kockázati kategóriába sorolása

Az ügyfeleket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázati kategóriába kell sorolni, amelyhez az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről információt kell szerezni. A Szolgáltató dönt az ügyfél kockázati besorolásáról azokban az esetekben, amelyekben jogszabály nem ad kötelező előírást. Az ügyfeleket, termékeket, szolgáltatásokat, alkalmazott eszközöket, valamint földrajzi kockázatokat a kockázati tényezők figyelembe vételével legalább a következő kategóriákba kell sorolni:

V.7.2. Figyelembe veendő kockázati tényezők

A szolgáltató a kockázati tényezők beazonosítása során a Pmt.-ben meghatározottakon kívül az alábbiakat veszi figyelembe:

a) az Európai Bizottság nemzetek feletti kockázatértékelését,

b) az európai felügyeleti hatóságok véleményét az európai uniós pénzügyi ágazatot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról,

c) az MNB által kiadott ajánlást,

d) az MNB által nyilvánosságra hozott információkat és

e) az MNB által folytatott eljárás során keletkezett és nyilvánosságra hozott dokumentumokat.

A szolgáltató a kockázati tényezők beazonosítása során különösen

a) a civil társadalomtól,

b) az értékelés alá vont tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszere megfelelőségével és hatékonyságával, korrupcióellenes és adózási rendszerrel kapcsolatos értékeléséből,

c) nyilvános forrásból és

d) tudományos intézményektől

származó információkat veszi figyelembe.

Amennyiben a szolgáltató ki van téve más tagállam vagy harmadik ország pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak, a szolgáltató ezeket a kockázatokat is beazonosítja.

A szolgáltató a más tagállam vagy harmadik ország szerinti kockázatokat különösen abban az esetben azonosítja be, amennyiben a szolgáltató

a) üzleti kapcsolatot tart fenn más tagállammal vagy harmadik országban bejegyzett vagy letelepedett személlyel,

b) egy másik tagállamban vagy harmadik országban létrehozott pénzügyi csoport tagja,

c) tényleges tulajdonosa másik tagállamban vagy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel, vagy

d) olyan kapcsolatot tart fenn más tagállammal vagy harmadik országgal, amely arra utal, hogy a szolgáltató ki van téve az adott ország pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak.

A szolgáltató beszerzi a fenti tagállamhoz vagy harmadik országhoz köthető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos azon információkat, amelyek hatással lehetnek az általa végzett tevékenységre.

A szolgáltató a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül bejelentést tesz az MNB-hez, amennyiben az kockázatok beazonosítását és az információk beszerzését követően olyan hiányosság jut a tudomására, amelyek veszélyt jelentenek az Európai Unió pénzügyi rendszerére.

Alacsony kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;

1.2. közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;

1.3. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, amelyeknek a biztosítási díja alacsony, valamint a sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások;

2.2. nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;

2.3. alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;

2.4. pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, annak érdekében, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük;

2.5. olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot egyéb intézkedések, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága révén kezelik (például az egyes elektronikuspénz-típusok).

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. az Európai Unió tagállamai;

3.2. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;

3.3. olyan harmadik országok, amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;

3.4. olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

Magasabb kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;

1.2. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel;

1.3. bizalmi vagyonkezelők;

1.4. olyan társaságok, amelyeknek bemutatóra szóló részvényeik vannak, vagy amelyeknek a részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;

1.5. a felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;

1.6. a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. privát banki szolgáltatások;

2.2. olyan termékek vagy ügyletek, amelyek esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg;

2.3. nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések - például elektronikus aláírás vagy elektronikus személyi igazolvány használata - nélkül;

2.4. ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;

2.5. új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében;

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;

3.2. olyan országok, amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma;

3.3. olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;

3.4. olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az alkalmazottak a

utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek a kijelölt személynek haladéktalanul bejelentést tenni (6. számú melléklet: Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról).

A Szolgáltatónála kijelölt feladata a bejelentések haladéktalan továbbítása a FIU felé.

A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy a Szolgáltató alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll, és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a FIU-nak.

A kijelölt személy részére történő bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, valamint a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat.

A bejelentő az észrevételéről a kijelölt személyen kívül senki mást nem tájékoztathat. Nem tájékoztathatja erről saját felettesét sem addig, amíg a Szolgáltató részéről bejelentett tranzakciót a FIU ki nem vizsgálta.

A bejelentést a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében és akkor is kell vizsgálni, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása meghiúsult.

A bejelentés FIU részére történő továbbításáig nem teljesíthető az ügylet. Amennyiben az ügylet nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a bejelentést.

VI.1. A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok

             

             

A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért a bejelentő alkalmazott felel.

             

A bejelentéseket az FIU részére kell teljesíteni, amely elérhetőségét e szabályzat (6/1. számú melléklet: Az FIU elérhetőségei)tartalmazza.

             

Az FIU kérheti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény kiegészítését, mely megkeresést teljesíteni kell.

VI.1.1. Ügylet felfüggesztése

Az ügylet felfüggesztése annak érdekében történik, hogy pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel vagy körülménnyel összefüggő ügylet felmerülése esetén az FIU azonnali intézkedéseket tehessen. Ebben az esetben a kijelölt személy haladéktalanul köteles bejelentést tenni az FIU részére. A bejelentés megtétele során a kijelölt személy, vagy akadályoztatása esetén az általa megjelölt személy telefonon tájékoztathatja az FIU-t a felfüggesztés alapjául szolgáló adatról, tényről vagy körülményről, hogy egyeztethessenek az ügyfél részére adandó tájékoztatásról, valamint, hogy az FIU szükség esetén instrukciókat adhasson a felfüggesztés végrehajtásával kapcsolatban. Amennyiben az FIU nem ad instrukciókat az ügyfél tájékoztatására, úgy elsődlegesen technikai hibára lehet hivatkozni. A tájékoztatás semmilyen körülmények között nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára.

Az ügylet felfüggesztése az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesíthető, ebben az esetben a bejelentésében erre fel kell hívni az FIU figyelmét.

A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíteni kell, ha az FIU értesítése alapján az ügyleti megbízás a felfüggesztési idő alatt teljesíthető, vagy ha az ügylet felfüggesztését követően 4 munkanap az FIU értesítése nélkül eltelt.

Az ügyletek végrehajtását fel kell függeszteni, ha az FIU írásban értesítést küld az ügylettel kapcsolatban vagy az ügyféllel összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről.

Az FIU jogosult a vizsgálatát egy alkalommal további 3 munkanappal meghosszabbítani, ebben az esetben erről értesíti a Szolgáltatót.

Az FIU 4 munkanapon belül írásban értesítést küld, ha

VI.1.2. Mentesség

A bejelentő személyt, valamint a Szolgáltató- jóhiszeműség esetén – nem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul, vagy a felfüggesztett ügylet utólag teljesíthető. A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését.

VI.2. A felfedés tilalma

Az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adható tájékoztatás

A bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban kell, hogy maradjon.

Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, és az FIU megkeresése alapján történő információ-továbbításra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

A Szolgáltatóa pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet.

A Szolgálató – tekintettel korlátozott működési körére – olyan szűrőrendszert működtet, mely során az észlelő személy kötelezően az alábbi esetekről tájékoztatja a kijelölt személyt:

Az alábbi ügylettípusokra kötelezően történik a szűrés:

A Szolgálató a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából a szűrést folyamatosan, minden ügyfele vonatkozásában elvégzi.

A Szolgáltató tehát alkuszi megbízás elfogadása, aláírása előtt elvégzi a fenti szűrést.

A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából történő elemzését és értékelését haladéktalanul el kell elvégezni.

A rendszer biztosítja, hogy a Szolgálatóteljes körűen és gyorsan teljesíthesse az FIU-tól, az MNB-től vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket.

A Szolgálató biztosítja, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen az üzleti kapcsolat

alapján történő leválogatására.

VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer

A Szolgálatóbiztosítja, hogy alkalmazottja a Pmt. rendelkezéseinek a Szolgáltatóáltali megsértése esetén névtelen értesítést küldhessen. Ennek érdekében a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

Bejelentést az az alkalmazott tehet, aki tudomással bír arról, hogy a Szolgáltató a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette. A bejelentést 30 napon belül kell kivizsgálni. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. A bejelentés kivizsgálásában nem vehet részt a bejelentést tevő és a bejelentéssel érintett személy.

A kivizsgálás eredményétől függően:

-         Amennyiben pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az FIU-nak.

-         Amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy a Szolgáltatóhaladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál.

-         A fentieken kívül a Pmt., a Kit. vagy az MNB rendelet megsértése esetén a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az MNB felé.

A bejelentés megtételét követően ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy nem férhet hozzá. Ennek érdekében a bejelentéssel kapcsolatos adatokat, tényeket, dokumentumokat a Szolgálató a nyilvántartási rendszerétől elkülönülve, jelszóval védett külön nyilvántartásban tárolja.

2. RÉSZ: KIT SZERINTI RENDELKEZÉSEK

IX. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA

A Kit. célja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek

• befagyasztása,
• rendelkezésre bocsátásának tilalma.
• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• anyja születési nevét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát;
• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
  • A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait;
  • a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.
  • az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését,
  • a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
  • a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.

A Kit-ben szabályozott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása az Európai Unió által közösségi rendeletben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által határozatban elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását célozzák.

X. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A Szolgálatófolyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

Az MNB az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.

X.1. Szűrő-monitoring rendszer

A Szolgáltató olyan szűrőrendszert működtet, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.

Minimum az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve teljes ügyfélállomány vonatkozásában a szankciós listák változásakor kell ellenőrizni, hogy az ügyfél, meghatalmazott, rendelkezésre jogosult, kedvezményezett, képviselő és tényleges tulajdonos szerepel-e a szankciós listák valamelyikén.

Az ellenőrzést a kijelölt személy végzi olyan módon, hogy a 6/2. mellékletben szereplő szankciós listákat ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét a Pmt. szerinti bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni és megőrizni.

Pozitív találat esetén a VIII.2. pont szerint kell eljárni.

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségeit e szabályzat 6/2. melléklet tartalmazza.

Minimum az üzleti kapcsolat létesítésekor, a teljes ügyfélállományt a szankciós listák változásakor kell ellenőrizni, hogy az ügyfél szerepel-e a szankciós listák valamelyikén. Az ellenőrzést a kijelölt személy végzi olyan módon, hogy a 6/2. mellékletben szereplő szankciós listákat ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét a Pmt. szerinti bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni és megőrizni.

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségeit e szabályzat (6/2. számú melléklet: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei) tartalmazza.

X.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján

A kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz (7. melléklet) az FIU részére minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A Kit. szerinti bejelentésre a Pmt. bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az FIU a bejelentést a megtételét követő 4 munkanapon belül megvizsgálja, majd a vizsgálata alapján vagy zárlatot kezdeményez és erről értesíti a Szolgáltatót, vagy arról értesíti, hogy a zárlat kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn.

X.3. A vagyon befagyasztása

Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén befagyasztandó vagyonnal, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő Szolgáltatót. Szintén értesíti, ha a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

A bejelentés megtételét követő 4 munkanap alatt nem teljesíthető az az ügylet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság arról küld értesítést, hogy a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő 5. munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság a befagyasztási eljárás elrendeléséről küld értesítést.

A zárlat végrehajtását a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni.

Ha a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, dönteni kell annak végrehajtásáról, és erről haladéktalanul értesíteni kell a hatóságot.

Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának:

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén:

továbbá:

valamint:

1. RÉSZ: A PMT. ÉS A KIT. SZERINTI KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

XI. A kijelölt személy

A Szolgálató köteles kijelölni egy vagy több személyt (kijelölt személy) a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott feladatok ellátására. Kijelölt személy csak a Szolgáltató alkalmazottja lehet.

A kijelölt személy adatait a jelen Szabályzat I. pontja tartalmazza.

A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül tájékoztatni kell az FIU-t.

A kijelölt személy, a bejelentőtől érkező bejelentést az FIU-nak haladéktalanul, védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában (ÁNYK rendszer) továbbítja, amelynek beérkezéséről az FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesítést küld.

A kijelölt személy felelősséggel tartozik a bejelentések minőségéért, ideértve elsősorban azok adattartalmának pontosságát, teljességét és dokumentáltságát.

Kötelezettségei:

• rendelkezésre állás az alkalmazott számára szakmai iránymutatás adása céljából,
• a hozzá érkezett bejelentések tartalmi, formai ellenőrzése, majd azok azonnali eljuttatása az FIU részére,
• a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatoknak az FIU rendelkezésére bocsátása akkor, ha azt az FIU kifejezetten kérte,
• a szűrő-monitoring rendszer kidolgozása, működtetése és fejlesztése,
• szokatlan ügyletekre utaló információk esetén felvilágosítás kérése a vagyonrendelővel kapcsolatban álló alkalmazottól, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése,
• az FIU jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elkészített és megküldött megkeresésének teljesítése,
• az alkalmazottak részére rendszeres, évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával,
• a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tevékenység céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.
• A kijelölt személynek joga van ahhoz, hogy a hozzá érkezett bejelentés kiegészítését kérje a bejelentést tevő alkalmazottól.
• az ügyfél kockázati kategóriába besorolása,
• átvilágítási intézkedések végrehajtása,
• az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése,
• pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése,
• a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte esetén bejelentő adatlap kitöltése,
• bejelentéshez a pénzmosásra a terrorizmus finanszírozására, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása,
• kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek,
• ügyfél előtt a bejelentés, illetve a vizsgálat tényének titokban tartása,
• részvétel a kapcsolódó képzési programban.
• szakmai iránymutatás kérésének joga a kijelölt személytől,
• névtelenséghez való jog, amelynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken,
• mentesülés a titoktartási kötelezettség alól a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem.
• az ügyfél-átvilágítás során felvett (beleértve az elektronikus azonosítás során keletkezett) személyes és nem személyes adatról, okiratról, illetve az okirat másolatáról,
• a bejelentésről,
• a felfüggesztett tranzakció iratairól,
• az FIU megkeresései alapján tett intézkedésekről, valamint
• a hatósági, az ügyészségi és a bírósági megkeresésekről, valamint az azok alapján teljesített adatszolgáltatásokról
• adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, míg
• a bejelentés teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését igazoló iratot, illetve annak másolatát,
• minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát
• az MNB,
• az FIU,
• a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére

Jogai:

XII. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei

Az ügyféllel szemben tanúsítandó általános magatartás:

A Szolgáltató alkalmazottai kötelesek minden ügyfél gazdálkodását a lehető legjobban megismerni. Törekedni kell az ügyfél lehető legalaposabb megismerésére. Amennyiben az alkalmazott szokatlan viselkedést vagy tranzakciót észlel, úgy egyeztetnie kell a kijelölt személlyel, és feltűnés nélkül kell a továbbiakban is eljárnia, továbbá bárminemű fennakadás esetén technikai akadályokra kell hivatkoznia.

Kötelezettségei:

Jogai:

A kijelölt személy a Pmt-ből eredő kötelezettségeknek az alkalmazottak általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

XIII. ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS

Visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni

Az ennek során felvett

a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított 8 évig kell megőrizni.

A nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát, továbbá a bejelentés dokumentumait elkülönítetten kell kezelni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor megismert adat, okirat, illetve az okirat másolatának megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben kell megismerni és kezelni.

A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát

a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig kell megőrizni. A megkeresést a Szolgáltató haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti.

Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, illetve okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni.

Az adatot, az okiratot, illetve az okirat másolatát a megkereső hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak a hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról szóló értesítését követően haladéktalanul törölni kell. A meghatározott szerv az eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról haladéktalanul értesíti a Szolgáltatót.

Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai.

XV. KÉPZÉSI PROGRAM

A Szolgáltató gondoskodik arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában részt vevő munkavállalói megismerjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, felismerjék a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet, valamint, hogy a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni. Gondoskodik továbbá arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő munkavállalói az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el.

E kötelezettség biztosítása céljából a kijelölt személy az alkalmazottakat a belépést követő 30 napon belül képzésben részesíti, és részükre évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez.

Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a képzésben való részvételben, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt.

A képzések során elsajátított ismeretet írásbeli vizsga zárja. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a vizsga letételében, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt.

A Szolgáltató a képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsga anyagát, a javítókulcsot, a vizsgázók névsorát és vizsgázónként a vizsgaeredményeket a vizsga napjától számított 5 évig őrzi.

A képzés programja az alábbi témaköröket tartalmazza:

• a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben büntetni rendelt
  • terrorcselekmény,
  • nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
  • gazdasági titok megsértése,
  • pénzmosás,
  • a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben büntetni rendelt
    • terrorcselekmény,
    • terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,
    • terrorizmus finanszírozása,
    • nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
    • nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása,
    • pénzmosás,
    • pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
    • gazdasági titok megsértése
  • ügyfél-átvilágítás teljesítésének kötelező esetei,
  • ügyfél-átvilágítási intézkedések
    • a Pmt. 7-14. §-a alapján elvégzett ügyfél-átvilágítás,
    • egyszerűsített ügyfél-átvilágítás,
    • fokozott ügyfél-átvilágítás, és
    • más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás.
  • az ügyfél-átvilágítás során használt nyilvántartások,
  • a bejelentési és felfüggesztési kötelezettség teljesítésnek részletes szabályai,
  • a felfedés tilalma és annak gyakorlati jelentősége,
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggésben végzett tevékenység, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán felmerülő
    • adatvédelemi,
    • nyilvántartási és
    • statisztikai
  • a Szolgáltató által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggésben alkalmazott szűrőrendszer működtetésének szabályai,
  • a megerősített eljárás fogalma és a Szolgáltató által a megerősített eljárás keretében alkalmazott eljárásrend és intézkedés ismertetése,
  • a Szolgáltató saját eljárásrendje, és
  • a Szolgáltató belső kockázatértékelése.

bűncselekmény törvényi tényállása és annak jogi szempontú elemzése,

esetén,

kérdések,

Az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján ügyfél-átvilágítást végző vezetőt, alkalmazottat, segítő családtagot a következő ismeretekre kiterjedő képzésben kell részesíteni:

• a valós idejű ügyfél-átvilágítás jogi háttere,
• a technikai követelmények, adatvédelmi, adat- és informatikai biztonsági ismeretek,
• a valós idejű ügyfél-azonosítás menetének ismertetése,
• az okmányok hamisítási módjai,
• az okmányok hamisítási módjainak felismerése, és
• az ügyfél oldali felelősségekre vonatkozó ismeretek.

A kijelölt személy felelős a képzési program és a valós idejű ügyfél-átvilágításra vonatkozó képzés kidolgozásáért és végrehajtásáért.

1. melléklet - AZONOSÍTÁSI ADATLAP

KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI! - A Pmt. 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

1. Természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni):
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni):
   1. 1Az ügylet leírása (típusa, teljes összege valutánként, befizetés, utalás, összeg fogadása, kp felvétel, stb.)
      1. 2.Az ügyletben résztvevő ügyfél és kedvezményezetti számlák típusa(i) és száma(i), ha vannak
      2. A bejelentésre kötelezett érintett szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma
      3. A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja
      4. A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma
      5. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai

családi és utónév:

születési családi és utónév:

állampolgárság:

magyar:

egyéb:

születési hely/idő:

év

hó

nap

anyja születési neve:

lakcím, annak hiányában tartózkodási hely:

azonosító okmány típusa

Személy-azonosító igazolvány

Lakcím-igazolvány

Vezetői engedély

Útlevél

Személyi Azonosítót Igazoló Hatósági Igazolvány

Egyéb

egyéb okmány megnevezése

száma(i) sorrendben:

név, rövidített név:

székhely / magyarországi fióktelep címe:

fő tevékenységi kör:

képviseletre jogosult neve, beosztása:

kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatai:

cégjegyzékszám/határozati, nyilvántartási szám:

adószám:

Az adatokat rögzítette:

_______________________________                           ______________________________________

     név                                                                                                     dátum

 

 

 

 

 

2. melléklet -ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA

TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 8. §- ban előírt kötelezettség végrehajtásához

 

Üzleti kapcsolat esetén:

Alulírott …….………….………………………………………. nyilatkozom, hogy természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:*

Ügyleti megbízás esetén:

Alulírott …….………….…………………………………..….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy meghatalmazottként, rendelkezésre jogosultként, képviselőként az alábbi személy(ek) nevében járok el*:

1.													1.
2.													2.
3.													3.
4.	5.		6.										4.		5.			6.
7.														7.
8.	igen:                                                   nem:												8.		igen:                                                     nem:
9.								10.		%				9.									10.		%
1.													1.
2.													2.
3.													3.
4.	5.		6.										4.		5.			6.
7.														7.
8.	igen:                                                   nem:												8.		igen:                                                     nem:
9.								10.		%				9.									10.		%

1: Családi és utónév

2: Születési családi és utónév

3: Lakcím, annak hiányában tartózkodási hely

4: Állampolgárság

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

7: Születési hely, idő

8. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-el (amennyiben igen, úgy kérjük a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot kitölteni)

9: Tulajdonosi érdekeltség jellege**

10. Tulajdonosi érdekeltség mértéke**

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

Kelt: ………………., ………. év ………….. hó ………….. nap                                                                   ………….……………………………………………….

                                                                                                                                                                                   ügyfél aláírása

*   A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó.

** Csak abban az esetben kérjük kitölteni, amennyiben a meghatalmazott ügyleti megbízás esetén jogi személy nevében jár el.

Tényleges tulajdonos:

[Csak a Szolgáltató tevékenységének megfelelő kategóriákat kell felsorolni]

3. melléklet - ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA

JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 9. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa(i) az alábbi személy(ek):

1.												1.
2.												2.
3.												3.
4.	5.		6.									4.	5.		6.
7.												7.
8.								9.	%			8.								9.	%
10.												10.
1.												1.
2.												2.
3.												3.
4.	5.		6.									4.	5.		6.
7.												7.
8.								9.	%			8.								9.	%
10.												10.

1. Családi és utónév

2. Születési családi és utónév

3. Lakcím, annak hiányában tartózkodási hely

4. Állampolgárság

5. Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6. Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

7. Születési hely, idő

8. Tulajdonosi érdekeltség jellege

9. Tulajdonosi érdekeltség mértéke

10. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-el

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

Kelt: ………………., ………..év ……………. hó ……….. nap                                                                          ………….………………………………………………

ügyfél aláírása

Tényleges tulajdonos:

[Csak a Szolgáltató tevékenységének megfelelő kategóriákat kell felsorolni]

4. melléklet - TÉNYLEGES TULAJDONOSOK KIEMELT KÖZSZEREPLŐI NYILATKOZATA

ÜGYFÉL TÖLTI KI!* - A Pmt. 9.§ (2)-ben előírt kötelezettség végrehajtásához

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ………………………………………………. nevű tényleges tulajdonosa:

A

a)	államfő, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, Magyarországon: államfő, miniszterelnök, miniszter, államtitkár
b)	országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon: országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló
c)	politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon: politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője
d)	legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság, olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon: Alkotmánybíróság, ítélőtábla, Kúria tagja
e)	a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f)	nagykövet, ügyvivő, fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon: rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g)	többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon: többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h)	nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

B

a)	házastárs
b)	élettárs
c)	vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek
d)	a fentiek házastársa vagy élettársa
e)	vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő

C

a)	kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban álló
b)	egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre.

A pénzeszköz forrása

Kelt:……………….., ……..év………..hó……….nap                                                       ………….……………………………………………….

            aláírás

5. melléklet - KIEMELT KÖZSZEREPLŐ NYILATKOZAT

TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 19.§ (1)-(2)-ben előírt kötelezettség végrehajtásához

A

a)	államfő, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, Magyarországon: államfő, miniszterelnök, miniszter, államtitkár
b)	országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon: országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló
c)	politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon: politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője
d)	legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság, olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon: Alkotmánybíróság, ítélőtábla, Kúria tagja
e)	a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f)	nagykövet, ügyvivő, fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon: rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g)	többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon: többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h)	nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

B

a)	házastárs
b)	élettárs
c)	vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek
d)	a fentiek házastársa vagy élettársa
e)	vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő

C

a)	kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban álló
b)	egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre.

A pénzeszköz forrása

Kelt:……………….., ……..év………..hó……….nap                                                         ………….……………………………………………….

aláírás

6. melléklet - Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

             

A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

1. A Szolgáltató adatai

1.1. A gyanús ügyletet észlelő (egység) megnevezése, címe (ha nem azonos az 1. pontban szereplővel)

1.2. Az észlelés dátuma és időpontja

1.3. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt):

1.4. A kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma

2.   A bejelentéssel érintett ügyfél azonosító adatai [Pmt. 7-14. §-ban (szabályzat …… fejezet) foglalt adatok].

2.1. Rendelkezésre áll az összes azonosító adat: Igen / Nem

2.2. Szerepel-e más személy az ügyben? Ha igen, akkor a kapcsolódó és egyéb személy(ek) adatai

[fel kell tüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére az ügyletet lefolytatják]

3.   Az ügylet részletei (ide értve a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyletet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyletet is)

3.3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírása

<Itt kell leírni azt, hogy az ügyfél miért vált gyanússá, miért szokatlan az ügylet, miért történik a bejelentés>

3.4. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírását alátámasztó dokumentumok, amennyiben rendelkezésre állnak [az ügyfél Szolgáltatóval kötött szerződéseinek másolata, utalási dokumentumok, egyéb részletes leírások, megjegyzések, feljegyzések pl.]

4.   Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény

5.   A szolgáltató szervezet által tett intézkedések.

Kelt: …………., …..év …….. hó …… nap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6/1. melléklet – Az FIU elérhetőségei:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás

Pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás Elleni Iroda

Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.
Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307
Telefon: 06-1/430-9466

Kapcsolattartó szolgálat (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára): +36-30/516-5662

Fax: +36-1/430-9305
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Honlap: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/penzmosas_elleni_informacios_iroda/Penzmosas_Elleni_Info20150122.html

6/2. melléklet – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei

Az Európai Unió szankciós listája:

https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/8442/consolidated-list-sanctions_en

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái:

https://www.un.org/sc/suborg/en/sanctions/un-sc-consolidated-list

 

Az MNB honlapja a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról:

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/korlatozo-intezkedesek-szankciok/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek

 

7. melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

 

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának:

• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• anyja születési nevét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• azonosító okmányának típusát és számát;
• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
  • A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait;
  • a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.
  • az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését,
  • a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
  • a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén:

továbbá:

valamint:

1. Minden olyan adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.
2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása

• Pénzeszköz értéke
• Pénzeszköz neme
• Pénzeszköz elhelyezésének módja
• Gazdasági erőforrás adatai

tárgya

azonosításra alkalmas egyéb adatok

Kelt: …………., …..év …….. hó …… nap